costanza
Costanza (2016)
Szöveg és Dramaturgia: Carlos Rodero
Miguel de Cervantes Cigánylány című elbeszélése alapján
Előadja: Raquel Pardos
Zene: Jorge F. G. Gila
Díszlet és Jelmez: Hajnalka Ándulka Tóth
Fény: Váradi András
Hang: Paloma De Pablo
Enekés tanácsadó: Heiter Melinda
Video: Buday Daniel
Magyar felirat: János Antal Horváth
Dramaturgia Asszisztens: Balassa Eszter
Rendező Asszisztens: Magos Eszter
Producer: MISERO PROSPERO Project & TWIN MEDIA
Színpadra alkalmazta és rendezte: Carlos Rodero
«Egy szórakoztató megvizsgálása a múltnak, a jelen boncoló lencséjén keresztül.»
«Egy meglepetésekkel teli, figyelemreméltó utazás, ami után fel kell tennünk a kérdést, hogy milyen értéke lehet mindennapjainkban a képzelet erejének.»
Morganának,
hogy ugorjon fejest a képzeletbe, mintha az volna maga az élet.
Costanza
Celia megbecsült spanyol-magyar műfordító volt, szakértője Cervantes műveinek. Jelenleg hajléktalanként az utcán él. Cervantes Cigánylány című elbeszélésével járja az utcákat, utcasarkokon énekel egy kevés pénz reményében. Ez az elbeszélés volt az utolsó munkája, mielőtt a szerencsétlenségek sorozata az utcára száműzte őt. Jelenlegi életformája és Cervantes cigánylánya között több párhuzam fellelhető. Egy öregasszonynak dolgozik, aki megvédi őt, a megkeresett pénz egy részéért; van egy költő barátja, aki minden nap egy közeli kukába rejti neki a verseit, beleszeretett egy volt munkatársába, aki már fel se ismeri őt az utcán és van köztük egy mély szakadék a társadalmi hierarchiában. Celia inspirációt keres Cervantes elbeszélésében, és az támaszt nyúlt neki szomorú valóságában.
Végre elhatározza, hogy bevallja érzéseit volt munkatársának, és a vallomást megelőző este, a szövegben keres passzusokat, amik erőt adnak neki, beleveti magát a történet világába, egyre jobban Cervantes szereplőjévé válva, annyira, hogy időnként már vissza is ugrik a cigánylány korába, és megtapasztalja mindazon jó élményeket, amik a fiatal cigánylánnyal történnek. Celia folyamatosan süllyed mélyebbre és mélyebbre a képzelet világában, míg végül talán teljesen el is tűnik.
Képek
fotó: Juhász Éva
fotó: Carlos Rodero